A Design&Build az együttműködés célját szem előtt tartva kínál hatékony közbeszerzési konstrukciót, annak érdekében, hogy egy beruházás valamennyi érintett fél megelégedéssel valósulhasson meg.
Nyakunkon az infláció, mit jelent ez a közbeszerzésben?
Az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlat benyújtása és a szerződéskötés időpontja, illetve a szerződés teljesítése között hosszú hónapok telhetnek el úgy, hogy mindeközben a piacon folyamatos az árváltozás, illetve az áremelkedés. Egyes ajánlattevők éppen ezért az árváltozás kockázatát is belekalkulálják a megajánlásaikba, azonban kellő piacismeret és körültekintés mellett sem lehet minden kockázati tényezőre felkészülni.
Az utóbbi években több példát is láttunk arra, hogy az ajánlatok bírálatának, azaz ún. ajánlati kötöttség időtartama alatt, kedvezőtlen piaci folyamatok (pl.: készlethiány, rendkívüli termelési szünet, drasztikus áremelkedés) hatására az ajánlat benyújtásakor tett megajánlások szerinti teljesítés összeegyeztethetetlen lenne a gazdasági ésszerűséggel, ellehetetlenítené a nyertes ajánlattevő helyzetét. Különösen aggasztó a helyzet, ha a szerződéskötést követően állnak elő szerződésszerű teljesítést veszélyeztető körülmények.
A szerződés aláírása után mindkét fél méltányolható érdeke, hogy érdekeiket szem előtt tartva teljesítsék a szerződést, és a beszerzési folyamat célját ne akadályozzák kötöttségek, illetve kedvezőtlen piaci folyamatok közrehatásai.
Korábbi blogbejegyzésemben felhívtam a figyelmet a közbeszerzési szerződésekbe szövegezett felülvizsgálati záradékok jelentőségére. A záradékok azonban csak olyan helyzetekre adhatnak útmutatást a szerződő feleknek, illetve biztosítanak automatikus módosulási lehetőséget, amelyeket az ajánlatkérő előre láthatott, így számolhatott azzal is, hogy a szóban forgó körülmény nagy valószínűséggel bekövetkezik. Ilyen esetben az idővel változó feltételek automatikusan a szerződés részévé válnak, anélkül, hogy a szerződést módosítani kellene. Éppen ezért kiváló stratégia a felek részéről, ha még az ajánlati kötöttség beállta előtt rögzítik – különösen a hosszabb időre szóló – szerződéseikben, hogy a szerződés hatálya alatt az infláció; az egyes alapanyagárak vagy ármeghatározó tényezők változása mikor és milyen mértékben változtatja meg az ajánlati árakat.
Mindezek hiányában milyen eszközeik maradnak a feleknek?
A Kbt. 141. § (4) bek. a) pontjára alapított záradék hiányában a megfelelő (pl. a Kbt. 141. § (4) bek. c) pontja szerinti) szerződésmódosítási jogcím alátámasztása mellett nincs akadálya a szerződés módosításának. Nem szabad elfelejteni, hogy a szerződéshez hasonlóan a szerződés módosítása is a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatán kell, hogy alapuljon. Mindez azt is jelenti, hogy a szerződésmódosítással összefüggésben megállapított jogsértések esetén, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérővel szerződő féllel szemben is szabhat ki bírságot, illetve erre egyre több példát látunk a Döntőbizottság gyakorlatában.
A szerződésmódosításban jelentkező jogorvoslati kockázat minimalizálása, illetve a szerződésszegés jogkövetkezményeinek kizárása érdekében az ajánlatkérővel szerződő fél érdeke, hogy a szerződés módosítására irányuló kérelmében az előadottakat kellő alapossággal, adatokkal, dokumentumokkal támassza alá. Abban az esetben ugyanis, ha a megváltozott körülmények nem teszik lehetővé a szerződés módosításához szükséges feltételek teljesülését (pl. nincs mód további fedezet bevonására), a felek kénytelenek a szerződés megszüntetése felől intézkedni.
TOVÁBBI BEJEGYZÉSEK