Sok esetben váratlan fordulat az ajánlattevők számára, ha a közbeszerzési eljárásban akár az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról vagy más ajánlattevő nyertességéről értesülnek. Mindenekelőtt hangsúlyoznom szükséges, hogy az eljárási határidők szempontjából nem az értesítés kézhezvételének, illetve az EKR-beli megtekintésének van jelentősége, hanem az ajánlatkérői tájékoztatás megküldésének napja a viszonyítási pont. Ezért különösen fontos, hogy naprakészek legyünk abban az eljárásban, melyben ajánlatot nyújtottunk be, nem bízhatunk abban, hogy rendszerüzenet értesít egy-egy újabb eljárási cselekményről.

Laikusként nem egyszerű kiigazodni az egyes eljárás cselekmények között, ezért jelen cikkben a lényeges szabályokat foglalom össze.

Iratbetekintési kérelem:

A Kbt. lehetővé teszi, hogy más ajánlattevő ajánlatába betekintsünk. Az iratbetekintésre azonban csak korlátozott keretek közt kerülhet sor. Kizárólag az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés megküldését követően, legfeljebb öt napon belül kérhető. Az összegezés megküldése előtt tehát nem kerülhet sor iratbetekintésre. A kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely részébe kívánunk betekinteni. 

Az iratbetekintés nem szemle, ahol mintegy átlapozható a versenytárs ajánlata, annak keretében kizárólag a kérelmező által feltételezett jogsértéshez kapcsolódó iratokba, a jogérvényesítéséhez szükséges mértékben biztosítható betekintés. Példaként, ha a kérelmező az üzleti titokká minősített árazott költségvetésbe kér betekintést, kizárólag az üzleti titok indokolása mutatható be. A szerződéskötési moratórium miatt különösen fontos, hogy kellően pontos iratbetekintési kérelmet nyújtsunk be, hiszen önmagában az iratbetekintési kérelem még nem bír halasztó hatállyal a szerződéskötésre.

Előzetes vitarendezési kérelem:

Az előzetes vitarendezési kérelemmel már nem kell megvárnunk az összegezést, hiszen ez az eljárási cselekmény az eljárás bármely szakaszában kezdeményezhető. A vitarendezési kérelem benyújtására irányadó határidők azonban attól függenek, hogy milyen eljárásrendben, milyen jogsértéssel szemben kívánunk vitarendezési kérelmet benyújtani. Példaként, ha a kérelmező álláspontja szerint jogsértő az eljárást megindító felhívás, előzetes vitarendezés az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig kezdeményezhető. Mindez első olvasatra rendkívül kedvezőnek tűnik, azonban azt érdemes átgondolni, hogy betöltheti-e a határidő lejártát megelőző napon benyújtott vitarendezés a célját? Ebben az időpontban, különösen hirdetménnyel induló eljárásoknál, az ajánlatkérő már fogytán van azoknak az eszközöknek, melyekkel a feltételezett jogsértés még orvosolható. 

Jogorvoslati kérelem:

A jogorvoslati eljárásban már nem az ajánlatkérő dönt a feltételezett jogsértésről, a jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A jogorvoslati eljárás megindítására irányuló kérelemmel szemben azonban a Kbt. – az előzetes vitarendezési kérelemhez képest jóval szigorúbb – tartalmi és formai követelményeket, továbbá igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget is támaszt. Fontos ismérve a jogorvoslati kérelemnek, hogy benyújtását követően a közbeszerzési szerződést az ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést engedélyezi. 

Összegezve, akár iratbetekintési kérelmet, előzetes vitarendezési kérelmet vagy jogorvoslati kérelmet kívánunk benyújtani, a Kbt. által megkövetelt kötelező tartalmi elemek döntő jelentőséggel bírnak abban, hogy időben és eredményesen érvényesíthessük vitarendezési, illetve jogorvoslati igényeinket.

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEK