A felülvizsgálati záradékok közbeszerzési jelentősége

A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőit fokozott gondosság terheli atekintetben, hogy az általuk előkészített szerződéstervezet a gyakorlatban is jól érthető, alkalmazható feltételeket tartalmazzon. 

Az eljárás megindítását, azaz a szerződéstervezet közzétételét követően – még az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők kérelmére – sem módosítható jelentős mértékben a szerződéstervezet tartalma. A Kbt. 55. § (6) bekezdésére visszavezethető módosítási korlátok egyaránt behatárolják az ajánlatkérő mozgásterét, hiszen a részvételi, illetve az ajánlattételi szándékot befolyásoló módosítások helyett ilyen esetben a közbeszerzési eljárás visszavonására kell, hogy sor kerüljön.

Az aláírt szerződés módosítása ugyanakkor a szerződéskötést követően sem mentes a jogorvoslati kockázatoktól. A megfelelő szerződésmódosítási (lényegében szerződésmódosulási) jogcímmel és indokolással, azaz ún. felülvizsgálati záradékkal azonban minimalizálhatók, kizárhatók a kockázati tényezők.

Éppen ezért az előkészítés során érdemes átgondolni, hogy korábbi, azonos vagy hasonló tárgyú szerződések teljesítése során milyen problémákkal szembesültek a felek, melyeket szerződésmódosításban vagy új közbeszerzési eljárás útján kellett rendezni. 

A beszerzési igények azonossága, illetve hasonlósága esetén ugyanis fennáll a valószínűsége annak, hogy a szerződő feleknek ismételten szembe kell nézni ugyanezen problémákkal. Ebben az esetben az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha már az előkészítési szakaszban feltételezi, bizonyos rajta kívül álló körülmények későbbi bekövetkeztét és ezeknek a jövőbeli rendezésére próbál megoldást találni.

A Kbt. 141. § (4) bek. a) pontja pedig éppen ennek biztosít jogcímet, amikor is a közbeszerzési eljárásból fakadó kötöttségeket felülírva, megadja annak a lehetőségét, hogy az ajánlatkérők automatizmusokat építsenek be a szerződésbe. A felülvizsgálati záradék a szerződés automatikus módosulásának a lehetőségével olyan dinamikát ad a szerződésnek, mely éppen a módosítás és az ebből fakadó adminisztratív feladatok terheitől szabadítja meg a feleket, különösen az ajánlatkérőt.

A felülvizsgálati záradékkal szemben támasztott alapvető elvárás, hogy a záradékban deklarált és a felek által követendő magatartásrend kizárólag valamennyi ajánlattevő előtt ismert, a közbeszerzési dokumentumokban véglegessé vált szerződéses feltételekben rögzített automatizmuson alapuljon, melyek a szerződés módosulásához vezetnek, azaz minden további intézkedés nélkül – jogi tényként – alkalmazandóak a felek részéről.

 

Milyen helyzetek modellezhetők már előre, a felülvizsgálati záradékkal?

Például számolva az áremelkedés lehetőségével a szerződés tartalmazhat az ellenszolgáltatás indexálására vonatkozó rendelkezést. Gyakori eset, hogy a finanszírozási mód tekintetében ajánlatkérő a pályázati igénye benyújtásakor még szállítói finanszírozással tervez, azonban utóbb mégsem szállítói finanszírozással, hanem utófinanszírozással kerül sor a támogatási szerződés megkötésére. Különösen az építési beruházások vagy informatikai beszerzések esetében célszerű számolni azzal, hogy a szerződés teljesítési szakaszában már nem lesz elérhető egy-egy beszerezni kívánt termék, korszerűbb termékek kerülnek forgalomba, ilyen esetben a helyettesítő termék elfogadására vonatkozó szabályokat célszerű záradékba foglalni.

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEK

Nem nyert? Nézzük meg a lehetőségeket!

Sok esetben váratlan fordulat az ajánlattevők számára, ha a közbeszerzési eljárásban akár az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról vagy más ajánlattevő nyertességéről értesülnek. Mindenekelőtt hangsúlyoznom szükséges, hogy az eljárási határidők szempontjából nem az...

bővebben

Kapcsolat

iroda

1031 Budapest, Záhony u. 7. MA. ép. III. emelet

A Design&Build konstrukcióban rejlő üzleti lehetőségek

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény végrehajtási rendeleteként a 322/2015. Korm. rendelet a tervezésre és kivitelezésre egyaránt irányuló eljárástípus alkalmazását már csak kivételesen indokolt esetben engedélyezi az ajánlatkérők számára. 

A hatályos szabályozás kezdetén a Design&Build konstrukció kivételességét – tapasztalataink alapján – sokáig keresték az ajánlatkérők. A legtöbb esetben, élve annak lehetőségével, hogy uniós értékhatár alatt a tervezésre irányuló szerződéseik mentesülhetnek a közbeszerzési kötelezettség alól, az ajánlatkérők élesen igyekeztek elhatárolni egymástól a tervezési és kivitelezési feladatokat. 

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások szabályairól (2021. május 6.) a tervezésre és kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárások alkalmazhatósága körében az alábbiakról rendelkezik:

„Lehetnek azonban olyan esetek, amikor kifejezetten hátrányos lenne a tervezés és kivitelezés elválasztása, például ha […] a kiviteli szintű tervek alapján történő kiírás túlzottan szűkítené a versenyt, vagy ha a projekt szerződésben vállalt befejezési határidejére tekintettel szükséges a tervezést és kivitelezést egy szerződésben odaítélni.”

Belátható, hogy mind a tervezési, mind pedig a kivitelezési feladatok teljesítésére megbízott szakvállalat más szempontok mentén igyekszik előre mozdítani a beruházást. Ezért nem ritka, hogy az ajánlatkérő mediálni kényszerül a felek közt vagy döntőbíróként kénytelen feloldani a kialakult érdekellentétet. 

Milyen előnyökkel járhat a Design&Build konstrukció az ajánlatkérő számára?

A Design&Build az együttműködés célját szem előtt tartva kínál hatékony közbeszerzési konstrukciót, annak érdekében, hogy egy beruházás valamennyi érintett fél megelégedéssel valósulhasson meg. A megvalósítási folyamatban ugyanis elengedhetetlen a tervezési és építési szempontok kölcsönös figyelembe vétele és érvényesítése. Ebben a konstrukcióban mind a tervezési, mind pedig a kivitelezési szakaszban eredményesebb az alternatív megoldások vagy építőipari alapanyagok alkalmazására vonatkozó javaslatok elfogadása. Abban az esetben pedig, ha a változtatási javaslatokat nem utólag kell átvezetni a terveken, illetve nem kell megállítani a kivitelezést új szempontok, tervhibák felülvizsgálata vagy a felelősségi körök rendezetlensége miatt, a vállalkozó közvetetten pedig az ajánlatkérő is költségmegtakarítást érhet el. Következésképpen a tervezési szakaszban érvényesíthető megrendelői szempontok és kivitelezési tapasztalatok mellett az utólagos módosítási igények is minimalizálhatók, sőt, akár egymással párhuzamosan is haladhatnak munkafolyamatok akadályoztatás nélkül, a költségek mellett ezzel csökkentve a beruházás megvalósításának az időigényét.

A Design&Build konstrukció alkalmazása előtt azonban feltétlenül mérlegelendő, hogy melyek azok az előnyök, melyekhez más beszerzési formát alkalmazva nem jut hozzá az ajánlatkérő, illetve adott projekt megvalósítási körülményei között mindezen előnyök valóban meghaladják-e a konstrukcióban rejlő hátrányokat. 

Kapcsolat

iroda

1031 Budapest, Záhony u. 7. MA. ép. III. emelet